Chapter 11: Merry Christmas

Sziasztok. Nos ismét köszönöm a kommenteket és a pipákat is. Igyekeztem az új résszel, remélem, hogy tetszik nektek és írtok majd pár kommentet. Jó olvasást és Boldog Karácsonyt minden egyes olvasómnak és természetesen a fiúknak :)

Üdv, Cassie.

_________________________________________________________________

Merry Christmas- Boldog Karácsonyt

"Másnap":

December 24.-e Szent este. Elérkezett ez a nap is. El sem hiszem, hogy Mayke-al töltöm a Karácsonyt. Legjobb Karácsony lesz, ezt nem tudom elégszer elmondani. Hihetetlen. Mint ahogy mindenhol, nálunk is nagy a nyüzsgés-forgás. Míg Mayke próbálja beállítani a fát, hogy értelmesen nézzen ki, addig én sütöm a finomabbnál finomabb süteményeket. 

-Ezzel is meglennék-jön be elégedetten a konyhába. Mire ki pillantok a nappalibba, ahol nagyon szépen kever a fa. 

-Szuper, akkor már csak fel kéne díszíteni-mondom.

-Aha, végeztél is a sütéssel?-kérdi felvont szemöldökkel.

-Igen-mosolygok. 

-Akkor gyere, díszítsük fel a karácsonyfát-fogja meg a kezemet és húz ki a nappaliba. Elő veszi a díszeket és bekapcsolja Justin Bieber- Misletoe című dalát. Tényleg minden tökéletes most. Karácsony, a szeretet ünnepe van, amit Mikivel és a szüleivel tölthetek. Jobbat nem is kívánhatnék de tényleg.

-Nézd, ezt oda-nyom egy újabb gömböt a kezembe Mayke majd elkezd mutogatni.

-Mondták már neked, hogy irányítgatni azt jól tudsz-mosolygok rá miközben elveszem a gömböt.

-Most miért?-kérdi felvont szemöldökkel mire hülyén nézek rá.

-Nah, szóval akkor ezt oda-nyom egy újabbat a kezembe.

-Kis parancsolgató-nyomok egy puszit az arcára majd folytatom tovább a fa díszítését. 

-Ide adnád az égősort?-kérdem felvont szemöldökkel.

-Aha, várj segítek- mondja majd elkezdi körbe tekerni a fát az égővel.

-Miki, a csillag lemaradt- nézek rá.

-Jé, tényleg-néz fel a fára majd ki kutatja a dobozból a csillagot amit fel kéne tenni a fa tetejére.

-Felemelsz?-kérdem kis kutya szemekkel.

-Na gyere- von közelebb magához majd óvatosan felemel és én felteszem a díszt végül le tesz a földre és a karjaiban meg fordulok és apró puszit nyomok a szájára.

-Tökéletes-suttogja.

-Mint te-nézek rá.

-Jó vicc-mosolyog mire meg szólal a csengő.

-Ezek anyáék lesznek- szólal meg Mayke majd az ajtóhoz csoszog. Már nagyon kíváncsi vagyok a szüleire, de félek hogy nem fognak kedvelni. Mayke lassan lenyomja a kilincset és két vigyorgó házaspárral találjuk magunkat szemben.

-Miki, fiam-öleli meg Mikit elsőnek az édesanyja, majd az édesapja.

-Jó titeket újra látni.mosolyog Mayke rájuk.

-Oh, anya, apa ő itt Honey. Honey ők itt a szüleim-mutat be Miki.

-Szia kedvesem. Miki édesanyja vagyok és szeretnénk ha tegeznél minket. Örülök, hogy megismerhetünk végre, már sok jót hallottunk rólad- néz rám az anyja.

-Sziasztok. Honey vagyok, igazán?-kérdem felvont szemöldökkel, mosolyogva.

-Igen, Miki már nagyon sokat mesélt rólad-mosolyok újra az anyja. Istenem az a mosoly, pont mint Mikijé, angyali. Szóval a mosolyát az anyjától örökölte és ahogy elnézem a szemeit az apjától.

-Gyertek be- szakítja félbe a beszélgetést Miki, majd beljebb lépnek. Lepakolnak majd leülnek.

...........

Úgy gondoltunk hogy mivel Karácsony vacsora előtt illő lenne megnézni egy szép Karácsonyi filmet. Hát így is történt. Minden úgy alakult, ahogy én elképzeltem. A szülei a nagyon kedvesek és azt hiszem kedvelnek, nem is értem miért féltem annyira. A filmnek épp vége volt mikor hirtelen megszólalt a csengő.

-Várunk még valakit?-kérdi az apja felvont szemöldökkel.

-Nem tudok róla.-állok fel.

-Én igen, remélem, hogy örülsz majd nekik-néz rám Miki fülig érő mosollyal.

-Mi csináltál? -kérdem felvont szemöldökkel.

-Majd meglátod, menj már, nyiss ajtót-néz rám és mutat az ajtóra.

-Hihetetlen vagy, komolyan-forgatom meg mosolyogva a szememet majd az ajtóhoz sétálok és lenyomom a kilincset és valami elmondhatatlan érzés kezdett el keringeni bennem mikor a húgom sikítozva ugrott a nyakamba. Gyorsan legugolok hozzá majd szorosan magamhoz ölelem. Hihetetlen, komolyan. Mindenre számítottam de erre nem. Tényleg a lehető legjobb ajándékot kaptam. Visszakaptam a családomat, megnyertem Mikit és talán a szülei is befogadtak. Óvatosan és lassan engedem el Petrát majd apa felé fordulok. A szemei könnybe vannak, már egy éve nem láttuk egymást. Talán ez másnak kevés idő lehet, de nekem és neki egy örökké valóságnak tűnt. Apa nélkül az életem teljesen más, teljesen rossz, elveszett.

-Apu-ölelem szorosan magamhoz, a könnyeimmel küszködöm, de nem megy így hagyom hogy utat törjenek maguknak és a felszínre kerüljenek. Végre, újra megölelhetem, el sem hiszem.

-Hogy....hogy kerültök ide?- törlöm le a könnyeimet miután elengedtem. Apa csak mosolyogva pillant a kanapén ülő Mayke-ra. Rá nézek. Miki lassan feláll és oda sétált hozzám.

-Azt mondtad, nem szeretnél semmilyen drága ajándékot, csak azt hogy itt legyek. Nos hát én itt vagyok és tudtam, hogy nem lesz teljes a Karácsonyunkra a családod nélkül-magyaráz majd elmosolyodik.

-Annyira köszönöm. Jobb embert nálad nem is kívánhattam volna, köszönöm- ugrok a nyakába és szorosan át ölelem.

 ......................
Kacagások és nevetések zöme töltötte be a konyhát. A vacsora nagyon jól sikeredett és a két család nagyon jól ki jött egymással és ami a legfontosabb ahogy elnéztem apa kedveli Mikit. Nekem apu véleménye a legfontosabb. Jelen pillanatban én vagyok a legboldogabb ember. Annyi rossz dolog után mindent megkaptam.
-Apa, hol van a húgom?-néztem apura ijedt tekintettel.
-Lehet ki ment a hátsó kertbe nem?-néz rám apa. Mire apa és Miki szülei kimentek a hátsó kertbe ahol a húgom is volt. Mikire pillantottam majd felálltam a székből és én is kiléptem a kertbe.
Már értem miért ment ki s húgom. Esett a hó, jobban mondva szakadt. Gyönyörű látvány volt. Már pedig Londonban ritka a hóesés, de ez mos különleges alkalom volt. Mosolyra húztam a számat majd hirtelen két erős kar fonta körbe a derekamat és apró puszit nyomot az arcomra.
-Mindent neked köszönhetek-mondom halkan csak hogy ő hallja meg.
-A hóesést azért nem-suttogja.
-Azt nem, de minden mást igen-mondom.
-Meg érdemled, hogy boldog legyél- suttogja majd újra megpuszil mire halványan elmosolyodom....